Azt hiszem, ez az a poszt lesz, amit olvasva a nalam ritunosabbak max a fejuket fogjak csovalni, hogy hat igen, kar,hogy ti is igy jartatok...

Egyszer irta nekem valaki meg BAn, hogy " jo az integracio, amig nem az en gyerekemet integraljak". Valahova ide jutottunk mi is bo ket ev alatt, de kezdjuk az elejen.

Azt a legtobben, akik olvastok, tudjatok, hogy Hollandiaban a vilag vegen elunk. Jo hely ez, de ami a lehetosegeket illeti, messze van a kanaantol. Amikor a lakohelyunket valasztottuk, akkor sok szempontot vettunk figyelembe. Ugy gondolom, azokat,amiket a legtobb ember szokott (legyen tobb ovi/suli, ha valtani kellene/ bevasarlas, kozlekedesi lehetosegek/ munkahely, legyen tobb lehetoseg, ha valtani akarnank-foleg en...) Amit nem vettunk figyelembe, az az volt,hogy ha esetleg SNI gyerekukn szuletik, neki is legyenek a leheto legjobbak a lehetosegei... Ezzen mi nem szamoltunk- merem allitani,hogy a legtobben nem szoktak...  Amikor a Soma diagnozisat megkaptuk, kozben mar 4 eve, akkor eleg gyorsan kiderult, hogy a lehetosegek, fejlesztesre, intezmenyek nagyon korlatozottak a kornyeken. Mivel jol kommunikal, rugalmas es egyebkent is nagyon nyugis gyerek (plusz volt egy csomo prekoncepciom a szegregalt oktatassal kapcsolatban), ezert nem merult fel igazan mas, mint az integracio. Kis csoportban... Ahogy errol irtam is mar maskor.

Amit maig tartok ,hogy a hollandoknal a hozzaallas alapvetoen pozitiv es segitokesz, ami a serult gyerekeket illeti. Ok nem csak mondjak, hogy mindenkinek kell ,hogy jarjon lehetoseg, hanem ezt tartjak is - talan jobban is, mint kene. Azt hiszem, hogy ok valahol ott tartanak, ahol az integracio nagyjabol kozepesen megvalosul - ha a gyerek kommunikacios kepessege es intelligenciaja atlagon feluli es eleg jol adaptalodik..  de az inkluzio mar nem. Az alapfelallas az, hogy a kornyezetet kell a gyerekhez igazitani es nem a gyereket a dobozba gyomoszolni...ez igy jol hangzik es sok szempontbol igaz is, de melos lehet az intezmenynek, igy ezen a ponton a teljesitmeny erosen hullamzo. Ahogy latom sokban a pedagogus empatiajatol es intelligenciajatol fugg, hogy tortenik-e valami. Azoknak a gyerekeknek az eseteben, akik nem lognak ki elegge - szinte biztos ,hogy nem fog. Valahol ott tart a dolog talan, ahol probalnak bizonyos dolgoknak elebe menni (szolnak a gyerekeknek, ha program valtozas van peldaul, megkaptuk elore,hogy milyen kajak lesznek a husvetireggelin...), de amikor helyzet van/ volt, azt nem tudjak a gyerek nezopontjabol ertelmezni - oszinten szolva sokszor nem is akarjak.

Facebookra belinkeltem egy irast a magasan funkcionalo autistak nehezsegeirol- angolul- nagyon ajanlom, olvassatok el. Egy mondatban a lenyeg- ha "normalisnak" latszik az esetek tobbsegeben, akkor az emberek hajlamosan elfelejteni / nem torodni vele, hogy egyebkent nehezsegei vannak, es elvarjak tole, hogy "normalis" is legyen. Ez sokszor "aprosagokban" nyilvanul meg: pl amikor honapok ota azzal szorakozott nehany gyerek, hogy Somat addig piszkaltak, mig sirvafakadt es kerdeztem, hogy hogy tortenhet ez meg rendszeresen, eszrevetlenul, egy olyan iskolaban ,ahol 30 gyerek van osszesen es 6 felnott hozzajuk. Akkor azt a valaszt kaptam, hogy dehat a gyerek nem szolt es nem kert segitseget. Igen. Tudom. Ket eve mondom, rajta van az osszes fejlesztesi terven, hogy a gyerek nem tud segitseget kerni, meg kell neki tanitani! ("dehat jol beszel.. " "nem beszelni nem tud, hanem nem erti a koncepciot,hogy ha ra nem hallgatnak, majd a tanarra fognak"... ) Szamtalan alkalommam megbeszeltuk, adtam en magam is otleteket, hogy lehetne ezen dolgozni- nem artana a tobbinek sem egyebkent,foleg most,hogy iden Soma mellett van egy masik autista kisfiu is, meg egy harmadik aki sulyos SNI (nem tudom hivatalosan, hogy milyen)- 8 an vannak osszesen elso/masodik osztaly egyutt. 

Ugy erzem egyebkent,hogy nem tettem nagyon magasra a lecet: tulajdonkeppen annyit vartam el, hogy vegyek eszre, ha van valami es lehetoleg kommunikaljak (ezutobbirol kiderult, hogy kerdes nelkul nem megy, igy legalabb hetente ketszer megkerdezem a tanitonenit,hogy volt-e valami - es sokszor meg ugy sem...) A megoldaskeresesben , ha tudok, segitek.

A kovetkezo szituacioleirasban nagyjabol minden benne van, amit csak el lehet mondani a temarol. (tobb helyen leirtam mar, de ha jol emlekszem, itt meg nem).

Decemberben odajott hozzam  a tanitoneni, hogy miert beszelek Somaval angolul. Mondom, mert a gyerek angolul akar beszelni, ezt a nyelvet valaszotta elso nyelvenek. Elmondta, hogy tobbet kene vele hollandul beszelnem, mert szuksege lenne ra. Egyszer osszel mar felhivta a figyelmemet, hogy Soma szerinte le van maradva a nyelvvel, akkor azzal a peldaval magyarazta,hogy idonkent elrontja a "der/die/das"-t. Szoval decemberben ujra megkerdeztem, hogy mit lat problemasnak. Ket dolgot sorolt fel. Egyreszt,hogy a gyerek kozos jatek es munka kozben keveset beszel es olyan, mintha korlatokba utkozne, masreszt,hogy valami feladatnal valami specialis sapkat kellett bekarikazni (sajnos nem ismertem a szot). Amit Soma jol karikazott be egyebkent, de utana elmondta a tanitoneninek ,hogy kizarasos alapon csinalta, mert nem ismeri a szot, mire a tanito neni- amikor nekem meselte , a gyerek elott, legalabbis- ugy csinalt, mintha csalt volna.

Mondtam ,hogy hallom az aggodalmat, de amig a gyereket ilyen der/die/das szinten merik, addig ugy gondolom szerencsesebb, ha nem tolem tanulja el a dolgokat rosszul (ebben a reszben pont nem vagyok penge hollandul) es sajnos nem ismerem az osszes szot sem a holland nyelvben, igy konnyen elofordulhat,hogy belefutunk meg olyanba,hogy a gyerek az adott szot meg nem hallotta. ez egyutt jar a tobbnyelvuseggel... mondjuk tavaly ev vegen, az volt az egyik, amit minuszpontkent kapott soma- 5 evesen- , hogy nem kulonbozteti meg a tarkot es a torkot hollandul, hanem kepzeljem el, mindkettore azt mondja ,hogy nyak. Elkepzeltem- en is azt mondom.. a holland anyanyelvu kisbaratja ugyanezt kapta minuszpontnak egyebkent, ugyhogy lehet nemcsak mi neveljuk szarul a gyereket :) .

Miutan vegighallgattam, megkoszontem ,hogy elmondta az aggodalmat, hiszem az o dolga,hogy jelezzen az enyem meg,hogy komolyan vegyem. Megkertem a logopedust, merje fel a gyereket, plusz jottek a januari vizsgak egyebkent is, ugyhogy rogton lett ket meres is, hogy meglassuk,hogy vannak -e nyelvi problemak. (Atlagon felul teljesitett es osztalyelso lett a vizsgakon, szoval nincsenek- a pragmatikat leszamitva) Emellett irtam egy hosszu levelet, amiben leirtam egy par dolgot a tobbnyelvusegrol, autizmusrol es a ketto kapcsolatarol - nem bonyolult dolgokat, csak ilyeneket,hogy ami egy bizonyos nyelvi kontextusban tortenik az emberrel azt egyaltalan nem konnyu attenni egy masik nyelvbe . En pl nem tudok jol a munkamrol beszelni, ha a ferjemnek akarok valamit elmeselni ezzel kapcsolatban azt sem magyarul szoktam. Vagy,hogy az ember az erzelmeirol az anyanyelven tud a legjobban kommunikalni es ez normalis, ahogy az is, ha idonkent a szavakat keresed a masik nyelven... es probaltam ravilagitani, hogy az, hogy a gyerek az angolt valasztotta elso nyelvenek a magyar helyett, egy nagyon jo lehetoseget biztosit arra,hogy megismerjek es nehez helyzetben is segitsek, mert angolul mindenki tud...

Emellett elbeszelgettem Somaval ,hogy hogy van ez az egyutt dolgozas, jatszas dolog. Es itt jott a feketeleves. A gyerek kozolte velem, hogy de o nem beszelhet, a tobbiek nem engedik neki. Ha megszolal, akkor "hulyegyereknek" "szargyereknek" hivjak es "egyebkent is te csak fogd be a szadat".. oszinten abbol, amit hallottam, azon csodalkozom ,hogy egyaltalan meg barmannyit beszel. Kivartam, mert pont jott a teliszunet, meg a januar is olyan volt,amilyen..de ezek a tortenetek maradta... szoval odamentem kesobb a tanitonenihez, hogy ugy egyebkent tud-e rola, hogy ez tortenik, mert Soma szerint o ezt tudja. Mondta,hogy igen ilyen volt EGYSZER es akkor o szot, hogy igy nem beszelunk, es azota nincs ilyen, mert o megoldotta. Hat mondom, nagyon franko, mert a gyerek hetek ota "szamlaloval" jon haza,hogy hanyszor minek neveztek. Tanitoneni ramnez: "oh, lehet, akkor halkan mondjak, amikor nem figyelek oda es nem hallom"  hatmondom, lehet- meg jo ,hogy a 4 evesek is kepesek tuljarni a sokatprobalt pedagogus eszen.- Somanak szolnia kellene ... hat mondom persze, de ...

Egy szo, mint szaz, az idei evunk kb arrol szolt,hogy a gyerekbe ki , mikor , miert all eppen bele es folyamatosan azzal volt elfoglalva,hogy hogyan tudna magat megvedeni, elkerulni, hogy ...Tavalyhoz kepest, sajnos,  annyit valtoztatott a viselkedesen ,hogy mostmar meg sem probal maganak igazsagot keresni. Tavaly meg, ha valami osszeutkozes volt, bantottak, akkor ha kerdore vontak, akkor megprobalta elerni,hogy a masiknak bocsanatot kelljen kernie es ettol megnyugodott. (tavaly meg voltak olyanok, hogy xy hazudott, Soma lett a bunos, o meg orditott egy fel orat, mert nem volt igazsagos) Iden egyszeruen elvonul. A sulinak baromi praktikus, mert igy aztan tenyleg semmi gond nincs vele, nem kell vele foglalkozni, de oszinten szolva en egyaltalan nem orulok neki. Jobban szerettem amig legalabb egy kicsit megprobalt magaer kiallni...

Kozben problatam annak is utana jarni,hogy ezt mivel eri el (pl sokat beszelt-e, amikor csoportmunka van, mielott elkezdtek basztatni...). Mivel o nem tud sajat magarol jol reflektalni, probalkoztam egyes szuloknel is , akirol felteteleztem ,hogy van ertelme egyaltalan kicsit beszelni a dolgokrol a sracaink kozott, o sem sok inputtal szolgalt vegul. A suliban meg ugye, ahol ezek tortennek, nem veszik eszre,hogy helyzet van.

Azert irtam le ezeket, hogy lassatok, hogy itt nem vilagvegi osszeomlas kovetkezett be tulajdonkeppen. A suli nem hozza azt, amit a meretebol, igereteikbol kiindulva remeltem toluk, de a langyosszarban, amiben "a gyenge, rokigyereknek meg kell szoknia, hogy bantjak, hisz ez lesz az elete egyebkent is" elevezgethetnenk ameddig csak akarunk. Ha azt asztalra csapok, tortenik is valami latszatintezkedes, de lenyeges szocialis, emocionalis segitseget a gyerek nem kap.  

Mivel en ilyen telhetetlen vagyok, hogy az optimalis megoldast keresem, ezert leultem beszelgetni az iskolaval. Elmondtam ,hogy a szoc vonalon sokkal tobb tamogatasra lenne szukseg, tudnak-e valamit csinalni (magan fejelsztes itt egyreszt nincsen, masreszt este 6 utan mar nincs ertelme barmit is fejleszteni a gyereken, mert hullafaradt, a szerda delutanjaban, ami "szabad' meg mar van egy fysio meg egy uszas.) masreszt bizonyos dolgokbol evekkel a tobbiek elott jar... mit szandekoznak tenni a temaban. Az igazgatono elmondta,hogy ilyen profilu - kulonosen a matematikai kepessegeire vonatkozoan- gyerekuk meg nem volt, igy igazabol nem tudja. Azt kozben eldontottuk, hogy itt nem maradunk tovabb. Vegul ket ut maradt nyitva: az egyik a tehetseggondozo oktatas, a masik a szegregalt.

A tehetseggondozonak neztem utana eloszor, mert nekem szemely szerint, hajdani nyolcosztalyos gimnazistakent szimpatikus. A gyerekem viszont ugye nem en vagyok. Vegul az az informaciot kaptam, hogy magasintelligenciaju gyerekeknek valoban kivalo, ha nincsenek problemaik, de mivel sok a kozos munka, ezert az autik tipikusan nem szoktak jo helyen lenni ebben az iskolanemben, mert nem tudjak nekik azt a szoc tamogatast nyujtani, amire szukseguk lenne.

Osztottunk szoroztunk ,es arra jutottunk, hogy Somanak a kepessegei megvannak ahhoz ,hogy a tananyagot kis tulzassal akar hetvegen tolem is megtanulhassa. Ami erdekli, abban mar most is elmelyed.. neki ahhoz ,hogy boldog felnott lehessen sok-sok szocialis fejlesztesre van szuksege. Ezt pedig nem az altalanos intezmenyek adjak.

Armin januarban kezdett egy szegregalt iskolaban Belgiumban, amivel egyenlore nagyon elegedettek vagyunk. Irok ,majd errol bovebben, de ez mar igy is egy regeny lett. Szoval kertem egy idopontot az iskola igazgatojatol ,hogy beszelgessunk egy kicsit Somarol. Elmondtam neki, hogy o egy teljesen mas profile kisfiu pozitivumokkal es negativumokkal egyutt es megkerdeztem, mit gondol. O elmondta,hogy nem ritka az olyan gyerek az iskolajukban, aki a Somahoz hasonlo profilu es foleg szocialis fejlesztesre szorul. Pont emiatt naluk ezen van a hangsuly. Minden mas ala van rendelve a soft skilleknek. Elmondta,hogy kerulnek ki toluk altalanos gimanziumba es szegregalt gimnaziumba is gyerekek, igy az nem igaz, hogy az oktatas szinvonala alacsony lenne es ez determinalna a gyerekek jovojet. A lehetoseget mindenki megkapja arra,hogy megtanulja, amit meg kell. Egyesevel, egyeni tanrenddel -ezt tapasztaljuk a kicsi kapcsan is.

Apro reszlet, de mivel epp ebben futottunk koroket, jol esett latni: ultem a suli folyosojan az igazgatonere varva. Jott ket ember egy kisfiuert. A kisfiut az egyik tanito hozta az ajtohoz, a kontextusbol kovetkezoleg a ket ember nem ismerte a fiut jol. A tanito igy adta at a gyereket: "XY, jo napja volt eddig, neha nehez neki elmondania,hogy mit erez vagy szeretne hollandul, de franciaul nagyon jol el tudja. Ti meg beszeltek franciaul,ugyhogy ez igy pont jo lesz. "  (megprobaltam egyebkent en is ramutatni a mostani sulinkban,hogy az egy pozitivum ,hogy a gyerek egyaltalan el tudja mondani mit erez, es az is ,hogy angolul is es mar nem csak magyarul, mert igy aki kivancsi ra, meg tudja tole kerdezni- angolul erre mindenki beszel- de nem igazan ertettek velem egyet)

A dontes megszuletett tehat. Az egyebkent mindenfele objektiv szempont alapjan jol integralhato gyerekem szegregalt oktatasba kerul, mert mindent osszevetve ugy gondolom, hogy ott lesz neki a legjobb. Az elmult par hetben sikerult le is papirozni, amit ehhez le kell -ez egy fokkal bonyolultabb volt, mint az Armin eseteben, mert a Soma nem bukott ki az altalanos oktatasbol hivatalosan.- Folyank az egyeztetesek, hogy pontosan melyik osztalyban kezd es pontosan mikor.

Hogy miert Belgiumban es nem Hollandiaban, arrol a Bubu kapcsan mar irtam. Logisztikai okai vannak- ezert irtam a lakohelyvalasztasrol az elejen. A kovetkezo lepes viszont az kell  ,hogy legyen ,hogy ujra emigralunk. Ezuttal a szomszed orszagba. Kis tavolsag , nagy lepes... sok-sok munka ami elottunk van ezzel kapcsolatban, de az irany legalabb megvan.  Ujrakezdjuk...