Amellett, hogy betekintest nyerunk a gyerek erzekszervi preferenciaiba, van meg nehany kerdes, amin erdemes elmelazani egy kicsit: ezek kozul az egyik a tanulasi stilusa. Persze nem a klasszikus ertelemben vett iskolai magolasra kell itt gondolni, hanem arra ,hogy (foleg) milyen modokon raktarozza el a dolgokat.
Tobbfele tanulasi stilust kulonboztetunk meg (szakszavakat mellozve , mert hollandbol forditom vissza magyarra es nem vagyok kepzett logopedus):
Megtanulas fejbol: Sok autista gyerekre jellemzo ,hogy rengeteg tenyt, idezetet tudnak feljbol, amiket szo szerint vissza is mondanak bizonyos szituaciokban, de ezekenek egy reszet nem ertik. Pl: faj valamilye a gyereknek, de nem tudja elmondani, hgoy faj, hanem ehelyett a "mokuska, mokuska" verset szavalja a szuleinek. A gyerek jo esellyel nem erti az osszes szavat es osszefuggeset a mondokanak, de azt tudja, hogy a mokusnak faj valami es ezt a tudast ulteti at a sajat eletebe.
Masik fajta tanulasi stilus, amikor a gyerek sokmindent megtanul fejbol, de ezeket egyben tudja csak alkalmazni. Pl erti, hogy tegyuk bele az vizbe a kacsat. De ha azt kerik tole, hogy tegye bele a talba a kacsat azt mar nem tudja ertelmezni (akkor sem, ha egyebkent tudja, hogy mi az a tal) Azert koveti el ezeket a "hibakat", mert a tegyuk bele kifejezest az egesz akciora ertelmezi es nem veszi figyelembe, a helyhatarozo szerepet. Azok a gyerekek, akik ily modon tanulnak, gyakran nem egy-ket szavakkal kezdenek beszelni, hanem egesz mondatokat ideznek. Kesobb is nagy a kesztetesuk arra ,hogy mindent megjegyezzenek egy adott szituaciorol, de nehezsegeik vannak a fontos es lenyegtelen reszletek szetvalasztasaval (meg jobban, mint ami az autizmusukbol egyebkent is jellemzo)
Ennek a ket stilusnak az eseteben, mindig eszben kell tartani, hogy a gyerek nem biztos, hogy erti az osszes szot ,amit kimond. Igy , amikor " idez" (echolal), akkor erdemes elgondolkodni rajta, hogy van-e esetleg valami, amit tenylegesen kozolni szeretne a maga modjan es nem leragadni ott, hogy milyen cuki (mert egyebkent az, nagyon :D ). Illetve a szulo dolga, hogy az egyes szavak jelentesevel a gyereket megismertesse...Armin egyik kedvenc mondata most a Bogyo es Babocabol, hogy "hat a szamoca hol van?" (nem tudja, hogy mi az a szamoca egyebkent), Ezt a mondatot remekul lehet " hat a ... hol van" jatekra hasznalni. Mivel o a kezdemenyezo, ezert a figyelmet sem nehez felkelteni, az ismeros felkialtassal... Ebben az esetben a mondat szerkezet ismeros, a targyat cserelgetjuk, igy is mutatva a nyelv rugalmassagat (hat a level hol van? Hat a gomba hol van?... egy alkalommal csak egy targgyal csinalom , nem valtogatom par percenkent a targyat, hanem azt az egyet ismeteljuk- pl a levelek eseteben erdekes meg, hogy tobb szinu, formaju...stb es megis mind levelnek hivjak... es az eldugom, elokerul vonalon a hol van? szerkezet is ertelmet nyer.
Vannak gyerekek, akiknek a dolgok forgatasa, kapcsolgatasa, szetszedes, osszerakasa jeleti a tanulas legfobb forrasat. Ok azok akik a sajat tapasztalataik alapjan tanulnak a legkonnyebben. Nekik a manipulacios jatekok fekszenek legjobban, azok, ahol a kezeit hasznalhatjak. Erre nagyon jo pl a lego es egyeb epitok. Szerencsesebb esetben szivesen utanoznak mindket is amikozben csinalunk valamit (az autistaknal szinten nem feltetlen magatol ertetodo kepesseg). Ezeket a kozos tevekenysegeket lehet aztan hasznalni a nyelv inditasara, szelesitesere is. (pl. hangutanzok, kesobb jatekos/ rendes szavak a kulonfele tevekenysegekehez)
Vizualis tanulas. A legtobb gyerek, akinek nyelvi problemai vannak konnyebben tanulnak meg dolgokat, amiket latnak, mint amiket hallanak. Ezek a gyerekek szivesen nezegetnek konyveket, filmeket...Auditiv tanulasi stilus a vizualis tanulassal szemben a hallast preferalja. Autista gyerekeknel nem jellemzo ,hogy tisztan auditiv tanulasi stilusuk lenne.
Ugy gondolom ,hogy egy meg egyaltalan nem beszelo gyerek eseteben nagyon nehez a tanulasi stilus ilyen modon torteno besorolasa, de az elso par szo, kifejezes utan mar eleg egyszeru.
Szamomra peldaul nagyon tanulsagos volt, amikor eloszor osszeirtam, hogy milyen szavakat hasznal a kisebb fiam. Akkortajt( nyar kozepen) meg csak 20 szot mondott kb. Ezek mind etelek nevei, allatok es jarmuvek voltak (anya, apa azota sincs a szokincseben). Tipikusan azok a dolgok, amiket a konyvek mellett videokban vagy tabletes jatekokban latott/ hallott megnevezve. Ez szamomra egy nagyon tanulsagos felismeres volt. Ezen felbuzdulva kerestem olyan tabletes kirakokat, ahol hasznalati targyakat, eszkozoket kell osszerakni es neveznek meg es ezeket mutattam neki. Illetve probaltunk az egy-egy szavas videok melle (tutitu) egyszerubb meseket talalni, amik tetszenek neki. Igy kotottunk ki nem olyan regen Bogyo es Babocanal. Nala egyertelmuen latszik, hogy most, hogy mar van egy kb 200 koruli szavas szokincse ( a holland szokincset nem ismerem pontosan, de egyebkent ez meg mindig az a szitucio, amikor az ember ugy erzi ,hogy nagyon korlatozott a kommunikacio, aztan amikor osszeirod,hogy miket mond a gyerek, latod, hogy mond o sok mindent, csak a nagyreszuk "haszontalan" a mindennapi eletben- bagoly, suni...), keszen all arra, hogy meseket nezzen, amig azok viszonylag egyszeruek, es termeszetesen unasig egymas utan egy-egy reszt. A szokincse pedig azokkal a szavakkal bovult elsosorban, amiket a kirakoban, videokban latott. Ezek meg most is jol beazonosithatok... A kovetkezo lepes az immar bovebb szokincset vegignezve, hogy elkezdtunk tudatosan igeket tanulni.
